...ahogy én szeretem:
A
gyümölcsöt leszeded, (karcolásaidat megnyalogatod, pároddal
megpusziltatod, leragasztod, stb.) megmosod, annyi vízben, ami csak
ellepi, forrás után 15 percig főzöd (közben felsuvickolod a
kifutott levet a konyha padlójáról és az aragázról, ha olyan
figyelmetlen vagy, mint én, s hagyod kifutni).
Ha megfőtt, leöntöd
a levét, szűrőn (lehet nagy lyukú, csak a magja ne menjen át, s
azt ne is törd össze, mert mérgező a belseje, szóval botmixer
nem állja) átpasszírozod (Ugye nem kell mondanom, mit jelent egy
levesszűrővel -mivel csak ez van- 8,5 kg kökényt átpasszírozni?),
vagy megkéred az erős férjedet vagy szeretődet, vagy mindkettőt
(jó alkalom, hogy bemutasd őket egymásnak :P), hogy legyen oly
bájos és passzírozza át neked, mert olyan erős, és délceg, és
gyengéd, és annyira szeret téged, hogy ez semmiség neki.
Naszóval, ha le van passzírozva, megméred a masszát, s fele annyi
vagy kicsivel kevesebb cukrot keversz bele, s újra felfőzöd.
Belemered az üvegekbe, s 3-4 napig száraz dunsztban pihenteted.
Ha
te passzíroztad, te is feküdj a lekvárok mellé a dunsztba, s
pihenj pár napot, újjá fogsz születni! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése