Néha úgy érzem, meg kell osztanom a gondalataimat másokkal. De ne kérdezd, miért... talán, hogy jobban megismerjenek?! Ki tudja... és azt sem tudni, kell-e ez nekem... De belevágok!

2017. április 29., szombat

Szösszenet 27.

Egy buliban találkozott velük. Sármosak, viccesek, vidámak és udvariasak voltak. Nem macsók, nem nagyzolók, mégis kívánatosak. Ők ketten legjobb barátok voltak, mindenhova együtt mentek, közös lakást, autót tartottak fenn, néha testvérekként mutatkoztak be poénból. Jó volt velük szórakozni.
Másnap arra ébredt, hogy a telefonja két üzenet érkezését jelezte. Szinte egyidőben jöttek, s mindkettő randi meghívás volt.
Annyira jól telt az este velük, nem akarta bármelyiküket sem megbántani, így ugyanazt a helyszínt, időpontot adta meg nekik. Volt is enyhén csalódott meglepetés mindkét arcon... Végül mégis jól elvoltak, erősen hamar összebarátkoztak, s azután hármasban lógtak, igazi vidám baráti csapat lettek. Már sokszor, sokan megjegyezték csipkelődve, hogy nekik hárman kéne összeházasodni, kár, hogy a többférjűség hivatalosan nem elismert. Ilyenkor mindig morfondírozott, hogy választania kéne közülük, vagy megszakítani a barátságot mindkettőjükkel. Nehéz döntésnek tűnt, hisz egyformán szerette őket...
Épp egy tárgyalásról készült haza a szomszédos városból, s pont rájuk gondolt, mikor csörgött a telefonja, s egy esti programot ajánlottak fel a srácok, s hozzátették, ők még elugranak előtte valamerre, de mire ő hazaér, elkészül, már ott lesznek érte.
Mosolygott a vehemenciájukon, s az útja további részében végiggondolta, melyikükben mi a megnyerő, mit szeret, mi az, amit ki nem állhat bennük. Remélte, így tud majd valami döntést hozni, választani tud majd.
Egy kanyarhoz érve vette észre, hogy kicsit kifutott a szemközti sávba, s fülében csengett egy régi haver atyáskodó figyelmeztetése: "Mindig maradj a sávodban, főleg kanyarban MINDIG!" Épp mosolyra húzódott a szája az emlékre, mikor mintegy villanásként előtte termett egy rendszám. Azonnal felismerte, s azt is tudta milyen autó tartozik hozzá, s hogy kié. Hiszen annyiszor vártak már rá ezzel az autóval a háza előtt, hogy a triójuk végre együtt lehessen.
 Hihetetlennek tűnt, mégis egyszerre tudott belenézni a két szempárba... És a csattanással egyidőben már biztosra tudta, hogy soha többé nem kell már választania közülük...