No, most nem a fogantatásomról és születésemről fogok elmélkedni... hanem, hogy miért is lett nekem is blogom. Mert hogy ez a divat? Még az is meglehet.
Volt nekem sokszor, sokféle naplóm. Tinikoromban lakatos, majd olyan, amit pár barátnő néha elolvashatott, aztán csak úgy magamnak írtam a gépen, jelszavazott dokumentum formátumban, végül lett netes blog is, ami a gyerekeimről és a mindennapjainkról szól.
És most van ez... ami a gondalataim megosztására hivatott. Azaz inkább az érzelmek megosztására... ugyanis eléggé érzelmek vezérelte ember vagyok, ez gyakrabban válik hátrányomra, mint előnyömre. Ezért le kéne szokni róla, de még nem határoztam el magamat egészen ezirányba.
Hát akkor vágjunk is bele, nemde?
